MEGHALLGATOM AZ ADÁST!

A G7 28. óra podcast sorozat adásában ezúttal Szabó Csaba, a Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) igazgatója volt a vendégünk. Amint ő is elmondja, „minden kémia”, a vegyipar rengeteg alapanyagot állít elő, amelyeket közvetlenül használunk vagy amelyeket más gyártási folyamatok hasznosítanak azután. A vegyiparnak hosszú hagyományai vannak Magyarországon, nagy a szerepe a gazdaságban és a foglalkoztatásban, ezért korántsem mindegy, hogy „milyen passzban van”.

A beszélgetésben igyekeztünk a világ, illetve Európa trendjeibe is beágyazni mindazokat a kihívásokat, amelyek a magyar vegyipart érik manapság, és amelyek alapján jogosnak tűnik a „tökéletes vihar” megközelítés. A hazai és a világgazdaság általános állapota, az input energiaárak szintje és volatilitása, a zöld átmenet csak néhány fontos faktor azok közül, amelyek alapvetően bonyolítják a cégek tervezését, alkalmazkodását.

Ide kapcsolódik nem utolsósorban a szakmai utánpótlás kérdése is. Nem is csak az, hogy honnan lesz holnap szakember, mérnök, technikus és más fontos munkaerő, hanem hogy már ma honnan is van (vagy éppen nincs). Itt ér össze ennek a nemzetstratégiailag fontos ágazatnak, a Mavesznek és tagvállalatainak tevékenysége a természettudományos oktatással foglalkozó beszélgetősorozattal. A Szabó Szabolcs Alapítvány már az elmúlt másfél-két évben együttműködést kezdett a Mavesz-szel, amelynek keretei között együtt keressük a megoldásokat a fenti kérdésekre.

A beszélgetésben nem álltuk meg, hogy a Magyarországra érkező akkumulátorgyárak kérdésére is kitérjünk, mégpedig elsősorban ugyancsak abból a szempontból, hogy ez munkaerő, szakmai képzés és utánpótlás megközelítésben milyen pótlólagos kihívásokat jelent a vegyipar szereplői számára is.