„Nagyon jól sikerült a bemutató, a gyerekek is nagyon élvezték, szeretnék, ha máskor is lenne ilyen! Hátrányos helyzetű településről van szó, és sajnos az iskolába más településről kijáró 72 éves kolléga nem mutat be kísérleteket, így elgondolkodva a mai napon arra jutottam, hogy lehet, hogy ezek a gyerekek ezeken a kísérleteken kívül nem is láttak több kísérletet, és még az is elképzelhető, hogy a továbbtanulásuk során sem sok kísérletet fognak látni, főleg ha nem is lesz az iskolájukban kémiatanítás. Szóval azt gondolom, nagyon jó helyre került ez a bemutató! Mivel ez volt az első alkalmam, nagyon izgultam, egészen az első kísérletig! Utána megnyugodtam, és én is nagyon jól éreztem magam, jó érzés volt látni a gyerekek örömét! Köszönöm szépen, hogy lehetőséget kaptam erre!”

„Egy aprócska falusi iskolában, a nyolcadik osztályban tartottam a bemutatót, egy hiányzás volt, így kilenc gyerek volt jelen. Mivel kevesen voltak, sok kísérletet saját maguk is megcsinálhattak. A termük nem tette lehetővé a tanórai kísérletezést, ezért most nagy öröm volt számukra, hogy elvittük nekik. Ismételten élmény volt!”

„Nagyon jó kezdeményezés, a gyerekek szó szerint ki vannak éhezve a kísérletekre. Én személy szerint be is vonom néhány kísérletbe a tanulókat, még a nem kifejezetten tanulókísérletekbe is. Sajnos sok iskolában probléma a szakos ellátottság hiánya. Igazi befogadó közösségbe csöppentem. Most debütált a szünet alatt készített kis asztalkám, melyet a jobb láthatóság miatt készítettem, és viszem magammal a bemutatókra.”

„Megtartottam saját iskolámban az első bemutatót. Saját tanítványaimnak mutattam be, akik nem hátrányos helyzetűek a kémia szempontjából, mert biológia tagozatosok, eggyel több az átlagnál a kémia is. Kíváncsi voltam a véleményükre. Rendkívül gondos volt az előkészítés, köszönet érte, hatalmas!! A diákok azt mondták, ha ezeket megcsinálom egykori iskolájukban, a mostani diákoknak tátva marad a szájuk, ezzel még azok is egyetértettek, akiknek volt bőven része kísérletben általános iskolában.”

„Kis iskola lévén, a 7. és 8. évfolyamos gyerekek (26 fő) együtt nézhették végig a Mobillaboros bemutatót. Délelőtt, tanítási időben fogadott az iskola, 1 tanítási óra és a szünet állt rendelkezésemre. A tanteremben nem volt vezetékes víz, ezért azt flakonban vittem magammal. Nagyon kevés hely állt rendelkezésemre mind az anyagok és eszközök előkészítésére, mind a bemutatásra. Nagyon jól éreztem magam, és a gyerekek aktivitásából levont következtetésem az, hogy ők is hasonló érzésekkel mentek a következő órára.”

„A diákok nagyon lelkesek voltak, és lehetett őket vezetni a kísérletek tanulságaira és magyarázataira. Sajnos itt is utazó kémiatanár kolléga látja el az órákat, pedig a terem szép, felszerelt, ideális a kémiaórák megtartására.”

„Nagy szeretettel vártak, a hetedik és a nyolcadikosok is ott voltak. Nincs kémia tanár, a gyerekek még labor eszközöket sem láttak élőben. Az elején féltek is kicsit, aztán belejöttek szépen.”

„A foglalkozás időtartamát két órában adtam meg (a fizikus kolléga ezért nem ment haza). A titkárnő, a kémia és a fizika szakos kolléga is részt vett a foglalkozáson. Négy tanulókísérleti csoportot alakítottam ki, a füstérzékelőt már korábban letakartattam. A bemutató során újfent tapasztaltam, hogy kérdéseimre, problémafelvetéseimre nehezen kaptam (egyáltalán releváns) válaszokat. A laza, humoros stílusom, az elfogadó attitűd szokatlan volt, a foglalkozás közben értették meg, hogy nyugodtan hozzászólhatnak, kérdezhetnek, nincs félnivalójuk.”

„A tanárnő azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy jövőre, amennyiben lehetséges, térjek vissza hozzájuk. Nagyon jó élmény volt ez a bemutató is mindannyiunknak.”

„Amelyik kísérlet engedi és van jelentkező a diákok között, segítségül hívom őket. Lehet, hogy kicsit bátortalanok az elején (hiányzik a rutin, ki kell állni a társaik elé), de ügyesen dolgoznak és büszkék magukra, hogy ők és jól végezték a kísérletet vagy annak egy részét. Rendkívül örülnek a tanulói kísérleteknek.”

„A kolléga jól felépített tanóráján a tehetséggondozás éppúgy jelen volt, mint a felzárkóztatás. Az órán a legnagyobb kihívás a gyerekek figyelmének, érdeklődésének felkeltése, fenntartása, a motiválás, mely maradéktalanul megvalósult.”

„A terem felszerelése nem kísérletezésre berendezett (sem gáz, sem vízcsap nincs). Azonban a lelkes diákok fegyelmezetten dolgoztak. Egy tizedikes diák segítette a munkámat, közösségi szolgálat keretében.”

„Az iskolában nagyon örültek a bemutatónak, hiszen itt sem kísérleteznek kémia órán (agrármérnök végzettséggel tanít a kolléganő). Nagyon köszönték a lehetőséget! Sok támogatót kívánnak az Alapítványnak, és várnak jövőre is! Videót és fényképeket is készítettek, ezt felteszik az iskola honlapjára.”

„Nagyon fantasztikus dolog ez a mobillabor!!! Köszönöm, hogy részese lehetek. A gyerekek és nem utolsó sorban a pedagógusok is nagy szeretettel hívnak vissza bennünket és kérdik, hogy ugye lesz folytatása.”