A 2022. évi Vándorkupa győztesei Pápai Észkerék Egyesület csapata (Gaál Fruzsina Kata, Császár Júlia, Böröczky András Bálint, Hetyei Dániel; felkészítő tanárok: Zotter Katalin és Spissich László) Egert és környékét választották a győzelemért járó tanulmányi kirándulás helyszínéül.

2022. augusztus 24-én délelőtt az egri vasútállomáson találkoztunk a lelkes csapattal, akik ekkor még csak sejtették, hogy mi vár rájuk a következő két napban. A történésekről beszéljenek inkább a résztvevők:

Dani: „Eger városára esett a választásunk, amely be is váltotta a hozzáfűzött reményeket. Augusztus 24-én már hajnalban elindultunk vonattal, csapattársaimmal Császár Júliával, Gaál Fruzsinával, Böröczky Andrissal együtt , valamint elkísért felkészítő tanárunk dr. Spissich László és Violetta néni (dr. Egyházi Violetta), aki mindig mindent meg szokott szervezni nekünk. Mikor odaértünk már vártak ránk és egyből el tudtunk indulni a Varázstoronyhoz (Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpont), ahol a két napos programsorozatkezdődött.

Egy interaktív órával indultak az élmények, amely utólag visszatekintve számomra a legérdekesebb volt. A fő téma a nitrogén és a hidrogén volt. Ezek kapcsán megvizsgáltuk egyes anyagok, illetve reakciók átalakulását hűtés hatására, érintőleg kitértünk a robbantástechnikára, de a legérdekesebb talán a ,,kézben tartott tűz” volt. Ennek lényege, hogy az előadó vízbe mártja a kezét majd a nyitott tenyerén kitart valamilyen anyagot, ami gyorsan leég. Ebben az esetben propán-bután gázból készült szappanbuborékot gyújtott meg. A víz megvédi egy rövid ideig az előadó kezét a megégéstől.

Ezt követően nagyon érdekes volt, ahogyan a tükrös technikának köszönhetően az épület tetejéről (Camera Obscura) megnézhettük az egész várost, és az ezután következő kiállítás is tettszett, melyben fizikával kapcsolatos dolgokat láttunk.”

Egy kiadós ebéd után délután Noszvajon (itt töltöttük az éjszakát is) és Szomolyán folytatódott a program a természeti, a művészeti és egy kis biológiai ismeretszerzéssel.

Fruzsi: „Noszvaji barlanglakások (Farkaskő Művésztelep- Pocem barlanlakások): A szállásunk a faluban volt így nem kellett messzire mennünk. A tufakövekbe vájt lakások ma egy művésztelepen vannak , így a múlt századok alatt elkészített házak nem csak csupasz falakból álltak. A szobák ki lettek dekorálva hol egy kövekből kirakott mintával, hol növényekkel, hol fűzérekkel, így mindig kíváncsian nézhettünk be a következő térbe.

A szállásra visszafele is sétáltunk és az egyik ház udvarán legalább húsz kecskével találtuk magunkat szembe a legnagyobb örömömre. És persze az ő örömükre is, mert találtunk ott gyomnövényt, füvet … és amilyen növény a kezembe került mind a hasukban landolt :)”

Julcsi: „A barlanglakások látogatása után elmentünk megnézni a Szomolyai Kaptárköveket (Szomolyai Kaptárkövek Tanösvény). A sziklák megfaragásának okát, a fülkék rendeltetését ma még nem ismerjük. A „Kik? Mikor? Miért?” kérdésekre még nem tudunk válaszokat adni. A csapattársaimmal izgalmas volt felfedezni ezt a helyet. Nem messze a kaptár kövektől volt egy kilátó, oda is felmentünk. A naplementében a szőlősorok mögötti hegyek mesebeli látványt nyújtottak.”

Az esti beszélgetések és a korai kiadós reggeli után indult a kis csapat Szilvásváradra, hogy megismerkedjen a Szalajka-völgy érdekességeivel. A Szilvásváradi erdei kisvasút végállomásán már vártak ránk a Bükki Nemzeti Park munkatársai, hogy sok-sok érdekességgel, történetekkel, régészeti tárgyakkal tegyék tartalmassá a kirándulást.

Andris: ‚‚Nagyon megfogott a tény, hogy több tízezer évvel ezelőtt emberek élték mindennapjaikat, azon a helyen, ahol jártunk. Izgalmasan hangzott a Bükk hegység geológiája, ahogyan kirajzolódott a kirándulás során a környék kialakulása, története. Még nem voltam barlangban ezelőtt, ezért különleges volt ez számomra. Megismerkedhettünk az ott élt barlangi medvével, ősemberekkel és más állatokkal is a régészeti emlékeken keresztül.

Mint Regős Józseftől megtudtuk, a hegy kőzettanilag nagyon változatos, ami még érdekesebbé teszi a keletkezését. Arra is fény derült, hogy a Bükk alapkőzetei Észak-Afrika területén jöttek létre, melyre később többször is üledékes és vulkanikus anyagok rakódtak le. A középidőben és újidőben is kiemelkedett a táj, így alakult ki a változatos felszíne is. A hegyen rengeteg növény és állat él, amely megnyugtató hatással lehet az emberekre. Bennünket is eltöltött a béke és a nyugalom.”

Sándor történetei a barlangról és az ott történt feltárásokról, valamint a túra során elbeszélt történetei visszarepítettek bennünket a Bükk őskorába. József rendhagyó földrajz órája, a Bükk hegység őstörténetét mutatta be és a rekonstruált régészeti leletek segítségével kézzelfoghatóan ismertük meg az ősi emberek életét.

Kirándulásunk hol, máshol fejeződhetne be, mint a bükki vasművesség atyjának gyönyörű egri műalkotásánál a Fazola-kapunál:

Julcsi és Dani szavaival búcsúzunk és várjuk a 2023-as győzteseket és versenyző csapatokat:

„Számomra felejthetetlen ez a két nap. Köszönöm, hogy részt vehettem benne!”

„A tanulmányi kirándulás nagyon eseménydús és érdekes volt. Összességében nagyon jól éreztem magam.”