Mobillabor történetek 1. – A kezdetek
Az év végéhez közeledve az ünnepi várakozás ideje a civil szervezetek életében is egy nagyon fontos periódus. Ez az időszak az, amikor az adakozó kedv is felerősödik és az egész világ összefog egy-egy nemes ügyért. Most az adventi hetek időszakában a jelenlegi oktatási helyzetben egy nagyon aktuális, hiánypótló kezdeményezésnek, a Mobillabor programunknak szeretnénk teret adni. Az ünnepi készülődés jegyében négy héten át minden kedden egy-egy kedves Mobillabor történetet szeretnénk megosztani Veletek. Az első szóljon a kezdetekről a miértekről és amiben hiszünk.
Az #AdakozóKedd (Giving Tuesday, idén 2022. november 29. kedd) Magyarországon még nem annyira ismert, ám a világ más pontjain hagyományokkal bír. Ez alkalomból célul tűztük ki, hogy a közösség erejével összegyűjtünk 480 ezer Ft-ot, mely egy teljes tanévre fedezi egy Mobillabor tanár munkájának minden költségét. Ezzel az összefogással még több tanórára, és még több diákhoz juttathatunk el kísérleti bemutatókat olyan térségek iskolájába is, ahol a gyerekek ennek köszönhetően most először láthatnak majd kémcsövet, kísérleteket.
A Mobillabor csapatunk működésének motorisztikus szereplői a kémiaszakos mobillabor tanárok, a fogadó iskolák, a gyerekek, és önkéntes munkatársaink, valamint – erősen aláhúzva – nem utolsó sorban a program létét biztosító szponzoraink, adományozóink.
Egy kis kulisszajárásra invitáljuk követőinket, támogatóinkat, adományozóinkat a következő négy hétben, hogy megmutassuk, mi is áll az eddig elért számok, azaz 275 foglalkozás és 8200 elért diák mögött. Miért utaznak Mobillaboros kémia tanáraink, hogyan érzik magukat a gyerekek a foglalkozásokon, a fogadó iskolák mit gondolnak a programról, és a csapatunk miben hisz, miért is érdemes támogatni ezt a jó ügyet.
Az örökség
Szabó Szabolcs, egykori kiváló szaktanár megálmodott egy alternatív megoldást. Az ő örökségét visszük tovább. Holtzer Péter, Alapítványunk elnöke – aki Szabolcs gimnáziumi osztálytársa volt – így emlékszik vissza a Mobillaboros kezdetekre:
“Szabolcs és munkatársa, mentora, egykori tanára, Hobinka Ildikó tanárnő (aki még engem is próbált kémiára tanítani), ezt jó húsz éve a saját autójukba beszállva, saját eszközeiket, vegyszereiket szállítva, egyes iskolákat felkeresve valósították meg. Amikor Szabolcs korai halála után az Alapítványt elindítottuk, felmerült, hogy a hagyományt hogyan ápolhatnánk, vihetnénk tovább. Kerestük azt a tanárkollégát, aki felvállalná. Ekkor jött egy idő után az a gondolat, hogy mennyivel jobban lehetne ezt csapatban, több tanárra építve, a saját régiójukat látogatva felépíteni. Több erőforrásunk lenne, a kistérségekben építhetnénk a kezdeményezést (nem pedig „Budapestről vidékre járva”), és egyáltalán nem utolsósorban: csapatot, közösséget építünk a Mobillabor-csapatból is. 13 kitűnő kollégával indultunk el 2019-ben, és ma már 25-en vannak. Érezzük, hogy ebben egyre több erő van így, és bizony nem egyszer más ötletekkel, kezdeményezésekkel is megkeressük a csapatot, és igyekszünk megsokszorozni ezek elérését is mindenfelé az országban.”
Szabó Szabolcs egy Mobillabor kiszálláson.
A Mobillaboros tanárközösségünk tudást és értéket hozott létre. Elmondható róluk, hogy más-más régióban tanítanak, és habár különböző habitussal rendelkeznek, sok-sok közös van bennük, mint a szakmaszeretet, elhivatottság, lelkiismeret. Motivációjuk érthető módon hihetetlenül hasonló: szeretik a kémiát, szeretnek kísérletezni, a diákokkal közös flow élményben van részük, tapasztalati úton adják át a tudást.
Holtzer Péter üzenete advent első hetére: “Tehetség mindenhol születik. Nem csak Budapesten, nem csak a nagyvárosokban. Olyan településeken is, ahol nehezített pálya vár előre jutásukra. Nem is tudjuk, milyen sokan kallódnak így el, és nem jutnak el oda, amire egyébként akár hivatottak lennének, és ahol saját maguk és a társadalom boldogulására is lenniük kellene majd.”
“Nem egy, és nem két személyes példát hallottam csak az elmúlt néhány évben olyan kitűnő tanároktól, szakemberektől, akik éppen így indultak el pici településekről – csak épp szerencséjük volt kiváló tanár egyéniségekkel, vagy valaki időben megszólította őket egy pályaorientációs bemutató alkalmával.”
“A Mobillabor program elviszi a kísérletezés csodáját olyan településekre, iskolákba, ahol erre egyébként nincs esély. Tudjuk, hogy egyetlen kísérletező foglalkozástól még nem lesz a gyerekből, tanulóból, fiatalból tudós, mérnök, kutató, tanár, vagy más szakember. De azt is tudjuk, hogy meg lehet őket érinteni, és elindítani azon az úton, hogy akarjon ilyesmivel foglalkozni. Hogy elmondja tanárának és szüleinek, hogy ez mennyire szuper. Hogy esetleg megkapja karácsonyra első, a témába vágó könyvét. Ez az út eleje, de nem titok, hogy a fogadó tanárban, iskolában is szeretnénk megpiszkálni valamit.”
“Az iskolákat ma kizárólag a még mindig lelkiismeretes, tanítani akaró tanárok fogják össze, akik a mindennapi fáradtságban, gyötrődésben is igyekeznek menni előre.”
Következő Mobillabor történetünkben képzeletbeli mobillaboros autónkba ülünk, és első állomásunk a Bács-Kiskun megyei Páhi községbe fog vezetni, ahol megismerhetünk egy igazán inspiráló mobillaboros kémiatanárt, kistérségi fogadó iskolákat, és a kísérletekben résztvevő diákokat. Tartsatok velünk!
