A szegényebb térségek iskoláinak leszakadásáról, a tehetséggondozás nehézségeiről, a tanári hivatás ellehetetlenüléséről, valamint a lányok matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai pályákkal összefüggő kilátásairól is szó esett az alapítványunk által szervezett kerekasztal-beszélgetésen. A Hungarian Business Leaders Forum Sokszínűségi Hónapjának keretében megrendezett eseményen az is elhangzott, hogy időszerű lenne másfajta pedagógiai módszerekkel tanítani a lányokat és a fiúkat.

„A lányokat jobban megfogja a kooperációra építő tanítás-tanulás, az empatikus megközelítések, míg a fiúkban sokkal jobban munkál a versengési vágy és a kockázatvállalás – ezekhez jó lenne alkalmazkodni az oktatásban” – mondta Németh Szilvia oktatáskutató, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ ügyvezetője. A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) Sokszínűségi Hónapjának keretein belül megrendezett diskurzuson szó esett a leszakadó régiók kisebb, hátrányos helyzetű iskoláiról.

„Ezek között akad olyan, ahol nyelvtanár tanítja a kémiát”

– hívta fel a figyelmet Dudásné Kovács Erika a soltvadkerti általános iskola tanára, az Sz2A Kémia Mobillabor programjának oktatója, hozzátéve: egy megfelelő szakot végzett tanár eredményesebben tudja átadni a tantárgyi tudást, mint az, akinek nem ez a specialitása.

A lassan általánossá váló tanárhiány egyik fő okát Németh Szilvia abban látja, hogy hiába végeznek okos pedagógusok, ha csak a diplomát szerzők alig több mint fele marad a pályán. A többiek el sem kezdik, mivel az anyagi elismerés hiányán kívül a szakmai mentorálás sem megoldott, és a tanárok önképzéséhez sem adottak a feltételek a jelenlegi óraterhelések mellett.

Mivel természettudományt bármelyik, ilyen szakon végzett tanár oktathat, az ilyen szakos pedagógusokból valamivel kevesebb hiányzik a rendszerből, mint matematikaszakosokból: utóbbiakból – a T-Tudok felmérése szerint – 43 százalékkal van kevesebb a kelleténél. Szalay Luca egyetemi adjunktus, az ELTE TTK Kémia Intézetének szakmódszertan oktatója ugyanakkor arról számolt be, hogy 2021-ben már csak tizenegyen jelentkeztek első helyen az ELTE kémiatanári szakára, és az idén júniusban is csak ennyien szereznek diplomát, akiknek azonban a fele a magánszférában képzeli el a jövőjét. Ehhez képest a szakember szerint – már csak a nagy tanárhiány miatt is – sokkal több új kémiatanárra volna szükség országosan az elfogadható minőségű oktatáshoz. Ez Szalay Luca szerint a szakemberképzés mellett azért is rendkívül fontos, mert a természettudományos ismeretek hozzásegítik a gyerekeket ahhoz, hogy felnőttként intelligens döntéseket tudjanak hozni. Dudásné Kovács Erika úgy vélte, a heti másfél óra kémia azoknak a diákoknak kevés, akik ilyen irányban szeretnének továbbtanulni. Szalay Luca azt emelte még ki, hogy a hátrányos helyzetű térségek szaktanárhiánya miatt sokkal nehezebbé vált a tehetségek felfedezése.

Abban a Mészáros Antónia, az UNICEF magyarországi vezetőjének moderálásával zajló beszélgetés résztvevői egyetértettek, hogy a teljesítményben az iskola és a családi háttér a két legmeghatározóbb tényező. Utóbbi még az átlagosnál is fontosabb a roma diákok esetében: Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, a HBLF Romaster programjának mentora arra hívta fel a figyelmet, hogy esetükben még támogató család esetén is alakulhatnak úgy külső hatásra a körülmények, hogy fiatalnak fel kell hagynia a tanulással.

„A legjobb tanárok a hátrányos helyzetű térségekbe kellenének”

– tette hozzá a szakember.

Németh Szilvia arra is kitért, hogy – a lányok és a fiúk adekvát pedagógiai eszközökkel való megszólításán túl – rendkívül fontos a természettudományi tárgyak élményalapú közvetítése a tanulók felé. Úgy vélte, az iskolák felelőssége a lányok természettudományos érdeklődésének fenntartása, miközben a fiúknál például a szövegértés fejlesztésére kéne nagyobb figyelmet fordítani.

A teljes beszélgetés felvétele alább megtekinthető, további tanulságos ábrák pedig elérhető ITT.