Lannert Judittal beszélgettünk a G7 gazdasági portál 28. óra című, a természettudományos oktatással kapcsolatos sorozatának második adásában. Judit elismert oktatáskutató: a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. vezetője, a Jelentés a magyar közoktatásról sorozat egyik elindítója, társszerkesztője és társszerzője volt, részt vett a 2008-ban megjelent Zöld Könyv a magyar közoktatás megújításáért című kiadvány összeállításában is.

Judit több kérdésben is meglehetősen markáns és elgondolkodtató véleményt fogalmazott meg. Leszögezte például, hogy a tanári fizetések emelése önmagában nem megoldás sem a pedagógushiányra, sem az oktatás egyéb problémáira: az egyedüli intézkedésként csak „elfolyik” a rendszerben. Amint azt Portugália, Észtország vagy Lengyelország közelmúltbeli példái mutatják, hozzá kell nyúlni az oktatási struktúrákhoz, kezdeni kell valamit a szakmai autonómiával, a tanári presztízzsel is.

Szerinte az a mutató is félrevisz, miszerint ha kevés tanuló jut egy tanárra, az azt jelenti, hogy sok idő jut egy gyerekre. Ezzel szemben a rendszerben egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás: mivel egyre kevesebb a szakos tanár, az óraszámok viszont alacsonyak, az iskolahálózat pedig széttagolt, így sok áttanításra lenne szükség. Erre viszont nem sokan vállalkoznak szívesen, vagy egyáltalán nem tudják ezt megtenni. Így lesz napközis felügyelő az egyetlen fizikatanárból, aki kevés fizetést is kap, és a tudását sem használja ki maradéktalanul. Ezekhez hasonló dilemmákat egyébként egy, a „frontvonalban” dolgozó tanárral is érintettünk a 28. óra első adásában.

Judit kitért a versengés és együttműködés kérdésére is, és ennek összefüggéseire. Beszélt arról, hogyan tanítanak az iskolákban, illetve hogyan alkalmazkodnak a „lassabb” és „gyorsabb” tanulók ehhez a rendszerhez, a rendszer pedig hozzájuk. Figyelmeztetett arra is, hogy a magyar oktatási rendszer egyik utolsó tartaléka, a család mellett szinte „hobbiból” tanári pályán lévő nők, anyák is kiveszni látszanak, miután manapság egy pályaválasztó lány számára ez távolról sem annyira vonzó vagy elfogadható út, mint néhány évtizede volt. A teljes beszélgetés meghallgatható az alábbi képre kattintva.