28. óra – Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan a Semmelweisre jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat

A G7 28. óra oktatási podcastsorozat 20. adásában, amely a harmadik évadot, egyben a 2023-24-es tanévet zárta, a Semmelweis Egyetemről Dr. Hafiek Andreával, az Oktatásigazgatási Hivatal vezetőjével, és Dr. Benyó Zoltán egyetemi tanárral, a Doktori Tanács elnökével beszélgettünk. Azt igyekeztünk körbejárni, hogy a Semmelweis Egyetem hogyan látja a felvételizőket, tudásukat, a középiskolai felkészítés színvonalát, és milyen tennivalói vannak a hallgatók kezdeti felzárkóztatásával, a tudásbeli különbségekkel.

Külön kitértünk arra, hogy az idei évben módosult felvételi rendszer, a sok év után ismét szerepet kapó szóbeli, az Egyetem által a szóbelire (és más szempontokra, például nyelvtudás vagy versenyeredmények) adható külön pontok mennyiben befolyásolhatják mostantól a fentieket, illetve hogyan segíthetnek még jobban megszűrni, hogy ki lehet majd valóban alkalmas az orvosi, egészségügyi pályára.

Igyekeztünk válaszokat keresni arra a dilemmára is, hogy a megkövetelt két emelt szintű érettségi (biológia, és kémia vagy fizika) mit jelent az „elit” középiskolák és az „átlagos” gimnáziumok által kibocsátott diákok szempontjából, és hogy a kisebb települések általános iskoláiból induló tanulók vajon mekkora eséllyel juthatnak el a nagyon vágyott orvosi képzésig. Külön szempontként még az egészségügyi technikumok – talán kihasználatlan – potenciálja is szóba került.

A beszélgetés végére mindenesetre a Tisztelt Hallgató eldöntheti, hogy a közoktatás nem igazán erőtől duzzadó – és nagyon egyenetlen megoszlású – természettudományos képzési helyzete mit vetít előre a tekintetben, hogy kik lesznek a jövő orvosai, egészségügyi szakemberei, dolgozói, és mennyiben segítheti a jelenlegi iskolai képzés azt, hogy a jövőben kevesebb orvoshiányos, átmenetileg bezárt kórházról szóló hírt halljunk.