2019. október 4-én a Magyar Természettudományi Múzeumban beszélgetést tartottunk a természettudományos oktatás jövőjéről, arról a fő kérdésről, hogy 10-15 év múlva ki fogja a gyerekeket természettudományokra tanítani az iskolákban. A workshop tematikája itt található.

A beszélgetésen közel hatvanan vettek részt. Eljöttek általános iskolai illetve középiskolai tanárok, egyetemeken dolgozó oktatók illetve oktatáskutatók, tanárszakos egyetemi hallgatók, középiskolai tanulók, a for profit szektorból cégek képviselői, illetve más érdeklődők is. Ez lehetőséget nyújtott arra, hogy a csoportok egymás között és egymással is beszéljenek, vitázzanak, kapcsolatokat építsenek.

A résztvevők a nap végén néhány jól megfogható akcióponttal távoztak, és kezdenek a megvalósításon dolgozni:

  • Alakuljon ki és terjedjen az a gyakorlat, amelyben diák mentorál diákot. Legjobb eséllyel azokat a tanulókat van esélye az iskolának tanári pálya felé orientálni, aki a szaktárgyi érdeklődés mellett magyarázni, társának segíteni is szeret. Iskolák maguk és együttműködésben is (akár általános és középiskolák is) tudnak tovább gondolkodni, lépni, jó gyakorlatokat kialakítani, megosztani.
  • Kapjanak a középiskolások a tanári pályáról több orientációt. Ez mind a középiskolák, mind a tanárképző egyetemek számára feladat.
  • Több ösztöndíjprogramra lehet szükség a pályára készülő középiskolások, a tanárszakosok, és a már aktív tanárok esetében is. A tanárpálya felé elindulást, a pályán maradást, a kiégés elkerülését segítheti az ilyen ösztönzés is. Egyetértés volt abban, hogy az állam helyett az anyagi háttér rendezését persze senki nem tudja átvállalni, de a for profit szektor képviselői tehetnek koordináló és példamutató lépéseket.

A fentiek (és más, felvetődött gondolatok) a különböző érdekelt körök együttműködését igénylik. A workshop keretei között világossá vált, hogy erre minden oldalról eltökéltség és elvárás is van, az iskolai tanárok és tanulók, a tanárképző egyetemek, a vállalati kör képviselői úgy távoztak a nap végén, hogy keresik és aktívan dolgozni fognak a konkrét együttműködési lehetőségeken, feladatokon.

Alapítványunkra pedig a fentiek segítő és koordináló szerepén kívül az a feladat is hárulhat, hogy egy térképet készítsen arról, mi minden – programok, kész anyagok, kezdeményezések, hírlevelek, stb. – létezik már. Ezek elérésének megosztása hasznos lehet minden félnek. Ezen túlmenően, a most induló Mobillaborral kapcsolatban is érkeztek már továbbfejlesztési ötletek.