Átlátszó, színtelen műanyag pohár aljába két rajzszeget szúrtunk alulról megfelelő távolságra. A pohárba nátrium-szulfát-oldatot (Na₂SO₄-oldatot) öntünk. A 9V-os elem pólusait alulról a rajzszegekhez érintjük.

Mindkét rajzszeg felületén buborékok keletkeznek és színtelen szagtalan gáz fejlődik, a negatív póluson szemmel láthatóan intenzívebben (azonos idő alatt több gáz keletkezik).

A nátrium-szulfát-oldatban elektrolízis játszódik le. Az oldatban levő nátriumionok és szulfátionok nem lépnek kémiai reakcióba, így vízbontás történik mindkét elektródon. A pozitív póluson oxigéngáz, a negatívon hidrogéngáz keletkezik, ezek a színtelen szagtalan gázok.

A vízbontás összesített reakcióegyenlete:

2 H₂O = 2 H₂ + O₂

Ahogy a reakcióegyenletből is látszik, adott mennyiségű vízből kétszer akkora anyagmennyiségű (így kétszer akkora térfogatú) hidrogéngáz fejlődik, mint oxigéngáz.

A nátrium-szulfát azért szükséges, mert növeli az oldat elektromos vezetőképességét, ezáltal a reakció sebességét.