Author Archive

Beszámoló a 2019. évi Szabó Szabolcs Természettudományos Vándorkupáról

2019. november 15-16-án rendeztük Veszprémben a Szabó Szabolcs Természettudományos Vándorkupát.

a fogadó fal

2018. tavaszán a Veszprémi Kossuth Lajos Általános Iskola volt a legeredményesebb vidéki csapat a Kis Kavics Kupán http://sz2a.hu/kis-kavics-kupa-2018/, ezzel akkor elnyerték az Alapítvány tanulmányi kirándulás különdíját. Ekkor jutottunk arra, hogy közösen elindítjuk a Szabó Szabolcs Természettudományos Vándorkupát, amelyet a veszprémi iskola rendez meg elsőként, adja a helyszínt, a helyi szervezést, míg az Alapítvány vállalja a rendezés és finanszírozás másik részét. Fontosnak tartottuk, hogy a tavalyi csapat diákjai legyenek az idei feladatok összeállításának vezetői, míg mi ehhez támogatást adunk.

Idén a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium, a szolnoki Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium, a Pestszentimrei Ady Endre Általános Iskola, visszatérő résztvevőként a nagyváradi Ady Endre Elméleti Gimnázium hetedik-nyolcadikos tanulóiból álló csapatok vettek részt a versenyen a házigazda Veszprémi Kossuth Lajos Általános Iskola csapata mellett.

A versenyre a csapatoknak előzetesen egy plakátot kellett elkészíteniük és elküldeniük http://sz2a.hu/vandorkupa/#feladat, amelyet a helyszínen szóban is bemutattak. Ezen kívül egy írásbeli feladatsort (a feladatok és a megoldások itt) oldottak meg, majd egy gyors kvízkérdéseket tartalmazó kahoot (itt) és egy síkidomokból összeállítandó állatfigurákra épülő tangram forduló zárta a péntek délutáni és szombat délelőtti vetélkedést.

A versenyen nagy izgalmak és az élen igen szoros, menet közben is váltakozó csata alakult ki. Végül, minimális egy pontos különbséggel a Pestszentimrei Ady Endre Általános Iskola csapata nyerte el a Vándorkupát, az ezzel járó tanulmányi kirándulás különdíjat, és azt a lehetőséget, hogy a következő versenyt megrendezze az Alapítvánnyal együttműködésben. A csapat tagjai: Tóth Anna, Remsei Gergely, Orbán Dominika, Konnerth Péter, felkészítő tanár Kabály Adrien.

Második helyen a házigazda Veszprémi Kossuth Lajos Általános Iskola csapata végzett, tagjai Falus Eszter, Széplaki Zéta Zoltán, Nagy Flóra, Németh Levente, felkészítő tanáraik Zsámár Gyöngyi és Mészöly János. Harmadik, szintén alig lemaradva, a szolnoki Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium, tagjai Juhász Csenge, Földi Albert, Győri Hanna Boróka, Zahola Kázmér, felkészítő tanár Tóth Imola. Negyedik a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium lett, tagjai Szél Petra, Lakner Tamás, Kerek Gréta, Bátorfi Balázs, felkészítő tanár: Martonné Pálfalvi Katalin. Ötödik lett a nagyváradi Ady Endre Elméleti Gimnázium csapata, tagok Forró Borbála, Halász Kristóf, Bimbó Zorka, Bihari Dániel Gergő, felkészítő tanáruk Bődi János.

Gratulálunk a győztesnek és az összes csapatnak, résztvevő diákoknak, felkészítő tanároknak, és bízunk abban, hogy legközelebb is találkozunk velük, és másokkal is, Budapest XVIII. kerületében. Köszönjük a Veszprémi Kossuth Lajos Általános Iskolának, hogy vendégül látták a Vándorkupát és nagyon sokat dolgoztak az előkészítésen, megvalósításon, és külön köszönet Nagyné Czaun Mariannak, az iskola igazgatójának, akivel személyesen nagyon jól és szorosan működtünk együtt a sikeres rendezésen – és aki 2018-ban a Kis Kavics Kupán eredményes csapat felkészítő tanára volt. Köszönjük támogatóinknak, akik lehetővé tették a rendezést, Veszprém város önkormányzatának, a Veszprémi Középiskolai Kollégiumnak és a Főnix Apartmanháznak, a Veszprémi Tankerületi Központnak. Köszönjük Bambek Dávid képzőművésznek, Szabó Szabolcs egykori tanítványának, a vándorkupa elkészítését, megvalósítását.


Újraindul a Kémia Mobillabor!

2019 októberében újraindult a Kémia Mobillabor kezdeményezés, amelyet Szabolcs juttatott el korábban sok vidéki iskolába. Támogatóinknak és a programra jelentkezett, a bemutatókat az iskolákba elvivő kémiatanároknak köszönhetően a program újraindításának első évében, a 2019-20-as tanév során 100 olyan, elsősorban vidéki, kisebb iskolában tervezünk kísérleteket bemutatni s ezzel kb. 3000 tanulót elérni, ahol a gyerekeknek egyébként kevés esélyük van ilyeneket látni, ezekből tanulni. Néhol már kémiatanár sem nagyon maradt ezekben az iskolákban.

„Nagy szeretettel vártak, a hetedik és a nyolcadikosok is ott voltak. Nincs kémia tanár, a gyerekek még labor eszközöket sem láttak élőben. Az elején féltek is kicsit, aztán belejöttek szépen.”

 „Nagyon jól sikerült a bemutató, a gyerekek is nagyon élvezték, szeretnék, ha máskor is lenne ilyen! Hátrányos helyzetű településről van szó, és sajnos az iskolába más településről kijáró 72 éves kolléga nem mutat be kísérleteket, így elgondolkodva a mai napon arra jutottam, hogy lehet, hogy ezek a gyerekek ezeken a kísérleteken kívül nem is láttak több kísérletet, és még az is elképzelhető, hogy a továbbtanulásuk során sem sok kísérletet fognak látni, főleg ha nem is lesz az iskolájukban kémiatanítás. Szóval azt gondolom, nagyon jó helyre került ez a bemutató! Mivel ez volt az első alkalmam, nagyon izgultam, egészen az első kísérletig! Utána megnyugodtam, és én is nagyon jól éreztem magam, jó érzés volt látni a gyerekek örömét! Köszönöm szépen, hogy lehetőséget kaptam erre!”

„Egy aprócska falusi iskolában, a nyolcadik osztályban tartottam a bemutatót, egy hiányzás volt, így kilenc gyerek volt jelen. Mivel kevesen voltak, sok kísérletet saját maguk is megcsinálhattak. A termük nem tette lehetővé a tanórai kísérletezést, ezért most nagy öröm volt számukra, hogy elvittük nekik. Ismételten élmény volt!”

 „Megtartottam saját iskolámban az első bemutatót. Saját tanítványaimnak mutattam be, akik nem hátrányos helyzetűek a kémia szempontjából, mert biológia tagozatosok, eggyel több az átlagnál a kémia is. Kíváncsi voltam a véleményükre. Rendkívül gondos volt az előkészítés, köszönet érte, hatalmas!! A diákok azt mondták, ha ezeket megcsinálom egykori iskolájukban, a mostani diákoknak tátva marad a szájuk, ezzel még azok is egyetértettek, akiknek volt bőven része kísérletben általános iskolában.”

„Nagyon jó kezdeményezés, a gyerekek szó szerint ki vannak éhezve a kísérletekre. Én személy szerint be is vonom néhány kísérletbe a tanulókat, még a nem kifejezetten tanulókísérletekbe is. Sajnos sok iskolában probléma a szakos ellátottság hiánya. Igazi befogadó közösségbe csöppentem. Most debütált a szünet alatt készített kis asztalkám, melyet a jobb láthatóság miatt készítettem, és viszem magammal a bemutatókra.”

„Kis iskola lévén, a 7. és 8. évfolyamos gyerekek (26 fő) együtt nézhették végig a Mobillaboros bemutatót. Délelőtt, tanítási időben fogadott az iskola, 1 tanítási óra és a szünet állt rendelkezésemre. A tanteremben nem volt vezetékes víz, ezért azt flakonban vittem magammal. Nagyon kevés hely állt rendelkezésemre mind az anyagok és eszközök előkészítésére, mind a bemutatásra. Nagyon jól éreztem magam, és a gyerekek aktivitásából levont következtetésem az, hogy ők is hasonló érzésekkel mentek a következő órára.”

„Először saját iskolámban mutattam be kísérleteket, az általam még nem végzett órai kísérletek gyakorlása volt a cél. Ötödik, hatodik és hetedik évfolyamos tanulókkal háromszor egy órás „gyakorlás” volt ez nekem azért, hogy tapasztalatokat szerezzek az új kísérletekkel. A harmadik órában délután az emelt matekos tanulókat el kellett kérnem a kollégáktól az érdeklődés miatt… A tanítványaim előtt mertem „kísérletezni”, vagyis először kipróbálni a kapott anyagokat, kísérletleírásokat. Nem akartam, hogy külső helyszínen valljak kudarcot. A vegyszerek véges mennyisége miatt bevállaltam, hogy tanítványaim előtt szerzem meg a tapasztalatokat. Tanulóim lelkesen nézték és végezték a kísérleteket. Intézményvezetőm is megnézett egy foglalkozást (kémia szakos). Rátok gondolva a rendelkezésemre álló vegyszereket és üvegtechnikai eszközöket használtam és fogom használni, hogy később minél több kolléga kaphasson újszerű eszközöket. A Bunsen-égő aranyat ér! Köszönettel tartozom az új ötletekért, amiket ki fogok használni a tantárgy népszerűsítésére, akárcsak a fizika népszerűsítésére.”

A programban részt vevő tanárok az itt található kézikönyvet használják a bemutatókhoz. Az anyagban szereplő ötletek, leírások természetesen szabadon felhasználhatók.

Köszönjük a Richter Gedeon Nyrt., a Bau-Haus Kft., a Japonica Holding Kft. és a 77 Elektronika Kft. nagylelkű anyagi támogatását, magánszemélyek adományait, a Szkarabeusz Kft. beszerzéseknél nyújtott kedvezményét, továbbá a számos gyógyszertártól kapott segítséget. Más támogatókkal jelenleg folyamatban vannak egyeztetéseink. A program fenntarthatóságához és bővítéséhez, még több régióba történő eljuttatásához további együttműködő partnerek segítségére is számítunk.

A fentiekben a program első néhány állomásán készült fényképeket mutatunk be (Karancsság, Pacsa, Kétsoprony, Endrefalva, Pécs, Ságújfalu, Bócsa, Tokod, Tát). November második feléig bemutatókra került sor még Tázlár, Eger, Zirc, Vásárosnamény, Zalakomár, Kisláng, Leányvár, Lenti, Kisnána, Gérce és Zalaegerszeg egy-egy iskolájában is. A program az októberi indulás óta kb. 600 tanulóhoz jutott eddig el.

A programról, a bekapcsolódó iskolákról, a tapasztalatokról folyamatosan be fogunk számolni.

Kis Kavics Kupa

A veszprémi csapat

Alapítványunk támogatja a Kis Kavics Kupára  vidéki diákok eljutását, továbbá különdíjat is kiad a Kupán. Ez egy komplex természettudományos és matematikai verseny 7-8. osztályos csapatok számára, amelyet minden márciusban rendez meg a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. A Fazekasnak évtizedekig volt meghatározó matematika tanára Kőváry Károly („Kavics”)  akinek a nevét viseli a nagyobbaknak szóló Kavics Kupa, és a Kis Kavics Kupa.

Alapítványunk segíteni kíván abban, hogy egyre több nem budapesti iskola tehetséges diákokból álló csapatainak is felhívja a figyelmét a versenyre és elősegítse a versenyre eljutásukat. Ezért arra érdemes, felkészült vidéki csapatok számára támogatást nyújt az utazási költségeikhez annak érdekében, hogy ez ne jelenthessen akadályt.

Az Alapítvány különdíjat is kiad a Kis Kavics Kupán, amely egy, a verseny jellegének megfelelő tanulmányi kirándulás. Az ország néhány olyan, kémiával, fizikával, biológiával, földrajzzal kapcsolatos helyszínére visz el 13-14 éves diákokat, amely számukra további motivációt adhat a tanulásra. Ilyenek lehetnek például vegyi üzemek, csillagvizsgálók, laborok, kutatóintézetek, és más hasonló intézmények. Az Alapítvány a kirándulást megszervezi, és biztosítja az utazási és egyéb költségeket.

A 2018-as Kis Kavics Kupa támogatottjai és díjazottjai.

Workshop a természettudományos oktatás jövőjéről

2019. október 4-én a Magyar Természettudományi Múzeumban beszélgetést tartottunk a természettudományos oktatás jövőjéről, arról a fő kérdésről, hogy 10-15 év múlva ki fogja a gyerekeket természettudományokra tanítani az iskolákban. A workshop tematikája itt található.

A beszélgetésen közel hatvanan vettek részt. Eljöttek általános iskolai illetve középiskolai tanárok, egyetemeken dolgozó oktatók illetve oktatáskutatók, tanárszakos egyetemi hallgatók, középiskolai tanulók, a for profit szektorból cégek képviselői, illetve más érdeklődők is. Ez lehetőséget nyújtott arra, hogy a csoportok egymás között és egymással is beszéljenek, vitázzanak, kapcsolatokat építsenek.

A résztvevők a nap végén néhány jól megfogható akcióponttal távoztak, és kezdenek a megvalósításon dolgozni:

  • Alakuljon ki és terjedjen az a gyakorlat, amelyben diák mentorál diákot. Legjobb eséllyel azokat a tanulókat van esélye az iskolának tanári pálya felé orientálni, aki a szaktárgyi érdeklődés mellett magyarázni, társának segíteni is szeret. Iskolák maguk és együttműködésben is (akár általános és középiskolák is) tudnak tovább gondolkodni, lépni, jó gyakorlatokat kialakítani, megosztani.
  • Kapjanak a középiskolások a tanári pályáról több orientációt. Ez mind a középiskolák, mind a tanárképző egyetemek számára feladat.
  • Több ösztöndíjprogramra lehet szükség a pályára készülő középiskolások, a tanárszakosok, és a már aktív tanárok esetében is. A tanárpálya felé elindulást, a pályán maradást, a kiégés elkerülését segítheti az ilyen ösztönzés is. Egyetértés volt abban, hogy az állam helyett az anyagi háttér rendezését persze senki nem tudja átvállalni, de a for profit szektor képviselői tehetnek koordináló és példamutató lépéseket.

A fentiek (és más, felvetődött gondolatok) a különböző érdekelt körök együttműködését igénylik. A workshop keretei között világossá vált, hogy erre minden oldalról eltökéltség és elvárás is van, az iskolai tanárok és tanulók, a tanárképző egyetemek, a vállalati kör képviselői úgy távoztak a nap végén, hogy keresik és aktívan dolgozni fognak a konkrét együttműködési lehetőségeken, feladatokon.

Alapítványunkra pedig a fentiek segítő és koordináló szerepén kívül az a feladat is hárulhat, hogy egy térképet készítsen arról, mi minden – programok, kész anyagok, kezdeményezések, hírlevelek, stb. – létezik már. Ezek elérésének megosztása hasznos lehet minden félnek. Ezen túlmenően, a most induló Mobillaborral kapcsolatban is érkeztek már továbbfejlesztési ötletek.

Beszámoló a 2019. évi, XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekciójáról

2019. április 15. és 17. között Esztergomban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán lezajlott a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekciója.

A konferencia ünnepélyes megnyitója során Alapítványunk tavalyi díjazottjai, Bereczky-Zámbó Csilla, Muzsnay Anna és Szeibert Janka, az ELTE TTK hallgatói lehetőséget kaptak arra, hogy beszámolót tartsanak részvételükről és tapasztalataikról a Psychology of Mathematics Education 42. Éves Gyűlésén, amelyet 2018. júliusában rendeztek meg a svédországi Umea-ban. A prezentációt itt (PDF, PPTX) lehet megtekinteni. A beszámoló releváns és érdekes információkat adott át az OTDK résztvevői számára arról, hogy milyen is egy hasonló, magas színvonalú nemzetközi konferencia.

Az OTDK-n 158 hallgató vett részt és adta elő munkáját, 22 tagozatban összesen 149 előadás hangzott el. Alapítványunk az idei évben is különdíjat írt ki nemzetközi tanítás-módszertani vagy oktatás-technológiai konferencián történő részvétel és természettudományi illetve matematikai témában előadás megtartásának támogatására. A díjazottakról a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció Szakmai Bizottsága döntött.

Tavalyi díjazottjaink, Bereczky-Zámbó Csilla, Muzsnay Anna és Szeibert Janka ismét taroltak. Összesen négy tagozatban (A tananyagfejlesztés elmélete és gyakorlata a szaktárgytanításban; Matematika tanítás módszertana; Tanulás, tanulástámogatás a felsőoktatásban; és Tanulási területek integrációja) megtartott öt előadásukkal két első, egy második, és két különdíjat hoztak el (az egyik díjazott dolgozatban Török Tímea ugyancsak ELTE TTK hallgató részvételével). Ezek után a Szakmai Bizottság nem is dönthetett másképp, mint hogy nekik ítéli az Alapítvány nemzetközi konferencia részvételi támogatásra kiírt különdíját.

Gratulálunk mindannyiuknak és témavezetőjüknek, Dr. Szabó Csabának, az ELTE TTK Matematikai Intézet Algebra és Számelmélet Tanszék egyetemi tanárának. Bízunk benne, hogy ez a támogatás is hozzájárul még sikeresebb oktatói, kutatói pályájukhoz, és izgalommal várjuk majd a beszámolókat az újabb nemzetközi megmérettetésről, kitekintésről.

Éves beszámolók

Az Alapítvány éves beszámolói:

Szabó Szabolcs Vándorkupa

Az előzetes feladat és plakátbemutató értékelési szempontjai

Előzetes feladat értékelésének szempontjai

  • Tudományosság: a szövegek és ábrák tudományos szempontból való pontossága, helyessége;
    • adható pont: 0-10 pont
  • Teljesség, interdiszciplinaritás: a jelenség bemutatása mennyire teljes körű, mennyire közelíti meg több természettudományos ág szempontjából a kérdést;
    • adható pont: 0-3 pont
  • Áttekinthetőség: a plakát mennyire áttekinthető, mennyire könnyű a plakát fő mondanivalóját, kulcsüzeneteit megtalálni;
    • adható pont: 0-3 pont
  • Felépítés: a jelenség bemutatása mennyire követhető, logikusan felépített, koherens;
    • adható pont: 0-10 pont
  • Vizuális megjelenés: a képek és ábrák mennyisége, relevanciája, szövegben való hivatkozása, szöveg olvashatósága; kreativitás és esztétika;
    • adható pont: 0-3 pont
  • Érdekesség: a jelenség izgalmas bemutatása, érdeklődés felkeltése a téma iránt
    • adható pont: 0-3 pont
  • Nyelvezet: nyelvhelyesség, kifejezőkészség, stílus
    • adható pont: 0-3 pont

Plakátbemutató értékelésének szempontjai

A plakátok bemutatása során a zsűri kizárólag az előadást értékeli az alábbi szempontok szerint:

1. Tartalmi szempontok

  • Tudományosság: a prezentációban szereplő szövegek és ábrák tudományos szempontból való pontossága, helyessége
    • adható pont: 0-3 pont
  • Érthetőség: az előadás alapján a vizsgált jelenségkör mennyire megérthető
    • adható pont: 0-3 pont
  • Korreláció a plakáttal: a tényanyag a plakát anyagával azonos, annak kivonata
    • adható pont: 0-3 pont

2. Retorikai szempontok

  • Az előadás felépítése: logikai egységekre tagozódik, melyek közt kapcsolat van
    • adható pont: 0-10 pont
  • Nyelvezet, stilisztika: tudományos stílus alkalmazása, a szakkifejezések értő és helyes használata
    • adható pont: 0-5 pont
  • Hangerő, az előadó kiállása, beszédtempó
    • adható pont: 0-3 pont
  • Az előadás kidolgozottsága: az előadó nemcsak felolvassa, hanem összefüggően beszél róla
    • adható pont: 0-3 pont

Az értékelési szempontok PDF formában is letölthetőek.


Előzetes feladat

Feladat: A0 méretű plakát készítése megadott komplex természettudományos témában. A kitűzött téma a 2019-2020-as tanévben:

Fizikai törvények megvalósulása az élőlények (hely- és helyzetváltoztató) mozgásában

Néhány konkrét témajavaslatot megadunk, de természetesen nagyon örülünk, ha a versenyzők maguk találnak ki konkrét témát:

  • Gekko a falon
  • Madarak
  • Halak úszása, süllyedése és emelkedése
  • Csigaházas polip
  • Sisakos baziliszkusz
  • Medúza
  • Molnárka
  • Repülő mókus
  • Kenguru, szöcske ugrása
  • Kígyók kúszása
  • Növények mozgása (felfelé növekedés, fény felé növekedés, összehúzódás érintésre stb.)
  • Nyárfalevél rezgése
  • Növényi termések repülése

Legfontosabb cél, hogy a csapatok több természettudományos ág szempontból mutassák be az adott élőlény mozgásának megvalósulását, jellemzőit, sajátosságait (interdiszciplináris feldolgozás).

A plakát feleljen meg az alábbi kettős feladatnak:

  • figyelemfelhívás (legyen képekkel, egyéb szemléltetésekkel gazdagon illusztrált, a szöveg legyen rövid, tömör, lényegre törő és olvasható méretű);
  • információközlő (ne kizárólag ábrák szerepeljenek, hanem szövegesen is kapjon teljes képet az olvasó a feldolgozott és bemutatott jelenségről).

Formai követelmények:

  • A0 méret
  • A plakát készülhet kézzel (ragasztással, kézzel készített ábrákkal, kézzel írt, de olvasható szövegekkel) vagy számítógépen szerkesztve és nyomtatva.
  • A plakátnak legyen címe, alatta szerepeljen a készítők neve és iskolája!
  • Szerepeljen rajta a felhasznált irodalom

A plakátok értékelése során az alábbi szempontokat vizsgálja a zsűri:

  • tudományosság: a szövegek és ábrák tudományos szempontból való pontossága, helyessége;
  • teljesség, interdiszciplinaritás: a jelenség bemutatása mennyire teljes körű, mennyire közelíti meg több természettudományos ág szempontjából a kérdést;
  • áttekinthetőség: a plakát mennyire áttekinthető, mennyire könnyű a plakát fő mondanivalóját, kulcsüzeneteit megtalálni;
  • felépítés: a jelenség bemutatása mennyire követhető, logikusan felépített, koherens;
  • vizuális megjelenés: a képek és ábrák mennyisége, relevanciája, szövegben való hivatkozása, szöveg olvashatósága; kreativitás és esztétika
  • érdekesség: a jelenség izgalmas bemutatása, érdeklődés felkeltése a téma iránt
  • nyelvezet: nyelvhelyesség, kifejezőkészség, stílus

A plakát beküldése:

  • az elkészített plakátot elektronikus formában (akár befotózva) 2019. november 6-ig kell a csapatoknak elküldeniük emailben a vandorkupa@sz2a.hu email címre;
  • a plakátot el kell hozni a versenyre és a rendelkezésre bocsátott helyen ki kell függeszteni, illetve 5 perces időkeretben szóban be kell majd mutatni. Ekkor a zsűri már csak az előadásmódot fogja értékelni.

A felkészüléshez ajánlott irodalom:

A feladatleírás PDF formában is letölthető.


Előzetes versenykiírás

A verseny meghirdetője: A Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Alapítvány (http://sz2a.hu/)

A verseny célja, hogy elsősorban vidéki és határon túli általános iskolások mérjék össze tudásukat komplex természettudományos feladatok, problémák megoldása során.

Részvevők: Magyarországi és határon túli általános iskolák 7-8. osztályos 4 fős csoportjai (A csapattagok között kell lennie 2-2 hetedikes és nyolcadikos tanulónak is, illetve 2-2 fiúnak és lánynak.)

A verseny időpontja: 2019. november 15-16. (péntek-szombat)

A verseny helyszíne: Veszprémi Kossuth Lajos Általános Iskola (8200 Veszprém, Budapest út 11.)

Költségek:

  • nevezési díj nincs
  • a szállás és étkezés díját az Alapítvány fizeti minden résztvevőnek szponzorok támogatásával
  • útiköltséghez szintén tudunk támogatást nyújtani szükség esetén

Várható feladatok: A diákoknak a verseny során többféle feladatot kell megoldaniuk, így tudásukat és képességeiket minél többféleképp tudják megcsillogtatni.

  1. Előzetes feladat: Plakát készítése egy interdiszciplináris természettudományos témában, ez idén: fizikai törvények megvalósulása az élőlények mozgásában. Ehhez a verseny honlapján (http://sz2a.hu/vandorkupa/) megadunk ötleteket, de ezeken felül természetesen saját ötletüket is kidolgozhatják a csapatok.
    A plakát mérete A0, készülhet kézzel vagy számítógéppel is. A plakát tartalmazza a készítők nevét, iskoláját és a felhasznált formákat is. A plakát digitális változatát (akár fotózva) előzetesen november 6-ig el kell küldeni a (http://sz2a.hu/vandorkupa/) e-mail címre. A plakátot el kell hozni a versenyre. A plakát értékelésének szempontjait a verseny honlapján http://sz2a.hu/vandorkupa/ közzétesszük, a zsűri ez alapján pontozza a beküldött műveket.
  2. A plakát bemutatása: A helyszínen a csapatoknak be kell mutatniuk elkészített plakátjaikat, az azon feldolgozott témát. Ekkor a zsűri csak az előadásmódot értékeli a verseny honlapján (http://sz2a.hu/vandorkupa/) közzétett szempontrendszer alapján.
  3. Írásbeli forduló: A csapatoknak kísérletekhez, interdiszciplináris jelenségekhez és ismeretekhez kapcsolódó feladatokat kell megoldaniuk írásban, 90 perc alatt. Ehhez segédeszközként kizárólag számológép és periódusos rendszer használható.
  4. Szóbeli rész: A diákoknak kvíz-szerűen kell kérdésekre válaszolniuk illetve gondolkodtató feladatokat megoldaniuk. Ebben a fordulóban a gyorsaság is számít.

Az előzetes és a helyszíni feladatokra való felkészüléshez ajánlott szakirodalmat (cikkek, szakkönyvek stb.) a verseny honlapján (http://sz2a.hu/vandorkupa/) fogunk megadni.

Előzetes program:

november 15. péntek délután, este: megérkezés, regisztráció, lepakolás, írásbeli feladat, kulturális/szórakoztató program

november 16. szombat délelőtt: plakátbemutató, kvíz, szóbeli feladatok,
eredményhirdetés

A verseny időtartama alatt a diákoknak és csapatonként 1 fő kísérő tanárnak szállást, étkezést (vacsora, reggeli, ebéd) és a szabadidőre programokat biztosítunk.

Díjazás: A legeredményesebb csapat a verseny következő megrendezéséig elnyeri a Vándorkupát, és tagjait tanulmányi kirándulással díjazzuk. Lehetőség szerint az egyes fordulók legeredményesebb csapatait külön-külön is díjazzuk. A résztvevők a szponzorok és az Alapítvány által felajánlott ajándéktárgyakat is nyerhetnek. A győztes csapat iskolája jogot szerez a Szabó Szabolcs Vándorkupa következő megrendezésére. Ez nem jelent kötelezettséget, nem kizáró ok a jelentkezésre, ha az iskola ezt
nem tudja vállalni, de ebben bátorítjuk és a rendezéshez minden segítséget és támogatást megadunk.

Előzetes szándéknyilatkozat: A versenyre 2019 szeptemberében történik majd meg a végleges jelentkezés. 2019. április 15-ig előzetesen kérjük azon iskolák jelzését, amelyek terveznek csapatot indítani. A szándéknyilatkozatot a vandorkupa@sz2a.hu címre várjuk.

További információk: A Vándorkupa honlapján (http://sz2a.hu/vandorkupa/) lesznek folyamatosan elérhetőek.

A versenykiírás PDF formátumban is letölthető.

Amit vittünk és amit hoztunk

Beszámoló nemzetközi konferencián történő részvételről

A Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Alapítvány 2018 márciusában pályázatot hirdetett nemzetközi konferencián való részvétel és előadás támogatására. A Pályázat eredményeként 4 ifjú kutatót tudtunk támogatásban részesíteni. Az ELTE TTK tudományos diákköri műhelye a „Módszertani Mesék” 2018. november 8-ai eseményének keretében, a pályázat díjazottjai számoltak be a konferenciákon bemutatott kutatásaikról és ott szerzett tapasztalataikról, „Amit vittünk, és amit hoztunk” címmel,.

A műhely az Országos Tudományos Diákköri Tanács Tanulás- és Tanításmódszertani, Tudástechnológiai szekciójának keretében működik, szervezője a Matematika Tudáselméleti- és Pszichológiai Kutatócsoport. Célja állandó tudományos fórumot biztosítani a tanárszakosok (elsősorban az osztatlan képzésben részt vevők) számára: sikerességét az bizonyítja, hogy már eddig is több, a “Mesék” nyomán született munka nyert díjat az OTDK-n.

Előadók:

Malmos Edina (Debreceni Egyetem, az IISES 6. Teaching & Education Conference, Vienna, Austria konferencia résztvevője: https://www.iises.net/past-conferences/teaching-and-edication/6th-teaching-education-conference-vienna ), 

Bereczky-Zámbó Csilla, Muzsnay Anna és Szeibert Janka (ELTE, a PME 42 konferencia résztvevői: http://www.pme42.se/ )

Malmos Edina

Az első bemutató keretében Malmos Edina mutatta be kutatását, amelyről a „THE CONNECTION BETWEEN THE PROBLEM-SOLVING BEHAVIOUR AND PROFESSIONAL KNOWLEDGE OF BIOLOGY STUDENTS” címen tartott előadást a konferencia keretében. A kutatás fő iránya, hogy miként kapcsolódik össze a probléma-megoldó képesség és a lexikális tudás.

Az előadás a szakmai kérdéseken túl kitért a konferencia tapasztalataira, illetve a rendelkezésre álló szabadidő és fakultatív programok nyújtotta élményekre is.

Bereczky-Zámbó Csilla, Muzsnay Anna és Szeibert Janka

A második konferencia beszámoló érdekessége, hogy 3 egyetemista közös jelentkezését támogathattuk. A International Group for the Psychology of Mathematics Education 42th Annual Meetinget Umea (Svédország) rendezték meg 2018 júliusában. A konferencia során 1000 szerző 627 előadására került sor, amely széles áttekintést tudott nyújtani a matematika oktatás jelenéről, jövőjéről, az új trendekről. A konferencia keretében egy-egy kutatási területet átfogó részletes előadásokra és különböző rövidebb témát felvető előadásokra került sor. Ezen kívül poszter prezentáció keretében egy A0 méretű poszter segítségével lehetett bemutatni a kutatási eredményeket, személyes konzultációkkal kiegészítve.

Támogatottjaink egy előadás és két poszter prezentáció keretében mutathatták be kutatási eredményeiket, amelyek a „Teszteléses tanulás középiskolában és egyetemen” témakörében újdonságnak számított a konferencia témái között.

A beszámolók alapján a konferenciák legfontosabb tapasztalata, hogy a magyarországi módszertani kutatások jelentős mértékben elmaradnak a nemzetközi elittől, mind azok számát, mind módszertani lefedettségét tekintve. Ezért nagyon fontos, hogy az ilyen és hasonló konferenciák tapasztalatait, témáit az itthoni oktatásban elterjesszük, és további érdeklődőket tudjunk megnyerni a módszertani kutatásoknak, annak érdekében, hogy az oktatás struktúráját, módszertanát a változó világ igényeihez lehessen igazítani ezzel segítve a képzés színvonalának folyamatos fejlesztését. A beszámolók alapján elmondhatjuk, hogy vannak jó témák és érdeklődők, ezért fontos, hogy szélesebb körben is megjelenjen a módszertani kutatások fontossága.

Az alapítvány hosszútávon szeretné felvállalni, hogy lehetőséget biztosítson az oktatás módszertan iránt érdeklődő egyetemisták részére, biztosítva, hogy kutatásaikat nemzetközi környezetben is megmutathassák, illetve tapasztalatot, inspirációt gyűjtsenek a további munkájukhoz. Ezért Alapítványunk a 2019-es évre is meghirdette pályázatát – XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekciójában részt vevő hallgatók körében nemzetközi tanítás-módszertani vagy oktatás-technológiai konferencián történő részvétel és természettudományi illetve matematikai témában előadás megtartásának támogatására: http://sz2a.hu/otdk-kulondij-2019/.

Végezetül álljon itt díjazottjaink (Anna, Janka, és Csilla) köszönet nyilvánítása:

„Megtapasztaltuk, hogy ha teljes mértékben szeretnénk kihasználni azt a lehetőséget, hogy részt vehetünk egy ilyen nagy konferencián, akkor az rettentően kimerítő, ugyanakkor olyan mennyiségű és minőségű információval, tudással gazdagít, melyet egy egyetemi tanórán nem lett volna mód elsajátítani, ezért külön hálásak vagyunk a lehetőségért.”

OTDK Különdíj – 2019

A Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Alapítvány (a továbbiakban: alapítvány) különdíjat ajánl fel a 2019. évi, XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekciójában részt vevő hallgatók körében nemzetközi tanítás-módszertani vagy oktatás-technológiai konferencián történő részvétel és természettudományi illetve matematikai témában előadás megtartásának támogatására.

A különdíj összege nettó 350.000 Ft. Az összeg megosztható több díjazott között. Az Alapítvány a jóváhagyott összeg erejéig a konferencia regisztrációs díját, illetve az utazás/szállás tényleges költségét téríti meg. A támogatás utófinanszírozásra (már folyamatban lévő konferencia-részvétel) is felhasználható.

A 2019. évi, XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekciójának Szakmai Bizottsága a bemutatott természettudományi illetve matematikai témájú előadás figyelembe vételével dönt egy vagy több pályázat díjazásáról. A díj az OTDK alkalmával kerül kiosztásra. A Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy egyetlen pályázót se támogasson, illetve arra, hogy a támogatási keretösszeget több pályázó között megossza.

Az egy vagy több nyertesnek vállalnia kell a nemzetközi konferencián idegen nyelvű előadás megtartását. Ugyancsak vállalni kell azt, hogy beszámoló előadást tartanak a konferencián szerzett általános tapasztalataikról, eredményeikről, élményeikről is. Az OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekciója a 2021. évi XXXV. OTDK alkalmával teret kíván adni a beszámolónak.

Az Alapítvány 2018-ban kiírt hasonló pályázatán támogatást elnyert hallgatók a 2019. évi, XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekciójának megrendezése alatt fognak beszámolni nemzetközi konferencia-tapasztalataikról.

Az Alapítvány, lehetőségei szerint a következő években is tervezi hasonló, nemzetközi konferencia-részvételt elősegítő pályázatok rendszeres kiírását ugyanebben a körben.

2018. október 7.

Go Top